Address: Budapest, II. Frankel Leó út 54.
Miserend: vasárnap és ünnepnapokon: 9:00, hétfőn, kedden és szerdán 17:30
Szentmise bevezetése
Kedves Testvérek! A hívő emberek minden vasárnap ünnepelnek! Elfoglalják helyüket az Úr asztala körül! Isten együtt akar lenni velünk, emberekkel, újra, meg újra ki akarja fejezni irántunk való szeretetét! Minden vasárnap az Úr napja, a mai sajátos vasárnap, mert külön neve is van: Az Úrnapja!
A magyar ember nagyon okosan mondja: A kenyér az élet! Aki kenyeret ad, az életet ad! Jézus önmagát kenyérnek mondja! Aki elfogadja Jézust ebben a szent kenyérben, az életet nyer! Ennek ma különös aktualitása van itt Európában! A mai ünnepen gondolkodjuk el ezen:
Akarjuk-e az Életet, ezt a Szent Kenyeret? Akarjuk-e azt az Életet, amely az Isten szeretetéből támad!
Ezt a szentmisét ajánljuk fel a Katolikus Anyaszentegyházért és egészen sajátosan a mi magyar Egyházunkért!
Szentbeszéd
Ez az ünnep Krisztus szent testének és vérének ünnepe!
Kedves Testvérek! Jézus, amikor tudta, hogy elérkezett az ő órája, akkor szeretetének legnagyobb jelét adta azoknak, akiket szeret! Minden szentmisében Jézusnak erre a tettére emlékezünk!
Minden szentmisében megvalljuk, hogy az Anyaszentegyház, a kereszténység Jézusnak ebből az önátadásából, ebből a szeretetéből született! Íme hitünk szent titka!
Mi mindannyian válaszolunk: Halálodat hirdetjük Urunk és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz!
A Szent Kenyér a legnagyobb ajándék
Jézus szeretetéből új világ született! Ahhoz, hogy az új megszülessen, ahhoz ki kellett egyenlíteni valamiképpen az ember adósságát. Eladósodtunk az Isten felé! Nem azzal kell foglalkozni, hogy elég-e az öt kenyér, meg a két hal! Ugyan mire elég mindaz, amit fölhalmozunk ebben a világban! Mire elég mindaz, amit igyekszünk egymással megosztani! Arra elég, hogy jóllakjunk és újra megéhezzünk! Itt másról van szó! Égi Kenyérről van szó! A szeretetről van szó! Az ember csak a szeretetből születhet újjá! Az embert csak a szeretet éltetheti!
Ez a Szent Kenyér a kereszténység legnagyobb ajándéka a világ számára! Ez az egyetlen ajándék!
A szeretet drámai
Mindannyian arra vágyakozunk, hogy valaki elfogadjon bennünket, valaki ezzel az elfogadással igazolja az életünket! Igazolja az életünket azzal, hogy érettünk kész az áldozatra, sőt, minden áldozatra! Ameddig lesznek hívő emberek – és mindig lesznek – ők Krisztusnak arra a szeretetére emlékeznek, amelyet azon az utolsó vacsorán kifejezett! Krisztusnak ez a szeretete az Isten irántunk való szeretetének kinyilatkoztatása!
Jézus élete Isten szeretetének drámai kinyilatkoztatása! A szeretet drámai!
Amikor az ember szeret, akkor kiszolgáltatja magát, ezért a szeretettel vissza lehet élni! Emberi kapcsolataink tragédiái, hogy visszaélünk egymás szeretetével! Valószínű, hogy nem is tudunk szeretni, csak azt gondoljuk, vagy csak azt hisszük! A szeretetnek nincsenek feltételei! Istennel kapcsolatosan is mindig azt mondjuk, Isten nem ezért, vagy azért szeret bennünket, nem valamire hivatkozva szeret bennünket!
Isten önmagunkért szeret bennünket!
Ez a szeretet tart létben bennünket! Ez a szeretet tartja fönn a világot! Ez a szeretet tartja fönn az emberi kapcsolatokat! Ez a szeretet tartja fönn az emberi életet, ez a feltétel nélküli szeretet, amivel mindig visszaélnek! Ahogy Jézus ebbe belehalt, ebbe mi is mindannyian belehalunk! Ha nem, akkor valami baj van a szeretetünkkel!
A szeretetbe szükségképpen belehal az ember!Ez ad értelmet az életünknek!
Valamiért, valakiért meg kell halni! Mindenki meghal valakiért, - hozzá lehet tenni, - vagy valamilyen jó ügyért, de ha nem tud ilyent mondani, akkor értelmetlen volt az élete!
Szoktuk mondani: amilyen az életünk, olyan a halálunk! Szokták mondani: a halálunk igazol visszafelé bennünket!
Újjá kell születnünk
Ez az ünnep erről szól! Az Isten értünk cselekszik! Azt jelenti, hogy megment bennünket önmagunktól! Mindenki a másikat akarja megmenteni! Ugyan! Mindenkinek magának kell újjászületnie! Erre csak Isten képes! Isten tud bennünket megmenteni magunktól, az önzésünktől, a szeretetlenségünktől, a gyűlölködéseinktől, ellenségeskedéseinktől, a verekedéseinktől, a veszekedéseinktől! Isten tud megmenteni bennünket a magunk kicsinyes világából, hogy aztán segítsen nekünk abban, hogy egymásért tudjuk élni! Ez az emberi élet hivatása!
Isten mindenkit szeret
Isten megajándékoz bennünket önmagával! Velünk van! Jézus Krisztusban velünk az Isten! Jézus ezért lett emberré! Gondoljunk a bibliai eseményre, amikor fájdalmasan fölsóhajt valaki: Nincs emberem! Jézus az Emberünk! Jézus arra tanít bennünket, hogy egymás számára legyünk ember! Életünk olyan legyen, hogy egymásra számíthassunk! E nélkül nincs emberi élet, nincs család, nincs közösség, nincs nemzet! E nélkül eláruljuk az életet! Ebből a szeretetből születik az Egyház! Ebből a szeretetből születik a szeretet globalizációja! Ebből a krisztusi szeretetből születik a szeretet!
Ez az üzenet: Isten mindenkit szeret! Nekünk az a küldetésünk, hogy erre az isteni szeretetre válaszoljunk, mert a kereszténység válaszvallás!
Az emberi válasz: egymásért cselekszünk Isten szeretetével kezdődik minden! Erre az isteni szeretetre van emberi válasz! Az emberi válasz azt jelenti: egymásért cselekszünk!
Egymásnak ajándékozzuk oda az életünket! Egymás számára vagyunk az a valaki, akire a másik ember számíthat!
Ha ezek az igazságok eltűnnek a világból, akkor mit akarunk? Hiszen mindenki, hívő és hitetlen egyaránt erre vágyik!
Liberális emberkép
Antropológiai forradalom van a világban. A krisztusközpontú emberképet fölváltotta a liberális emberkép. A krisztusközpontú emberkép azt jelenti, hogy történetünk közös az Istennel! Az embernek ez nem kell, fölváltja egy emberképű világgal, ami azt jelenti, hogy Isten nélkül gondolja el az életét, sőt istenellenesen! Mire megyünk ezzel az emberképpel?
Ez az emberkép azt jelenti, hogy lemondtunk mindarról, ami hordozza a világot!
Közben az isteni értékeket mindenki vallja, mindenki erre vágyakozik. Ugyanakkor a maga önző világát éli! Hazudunk önmagunknak! Vágyakozunk valamire, de ez nem teljesedik be, mert csak magunknak akarunk élni! Isten nélküli világot teremtettünk! Meghalt az Isten, hirdették a múlt századtól a gondolkodók. Sőt az őrült Nietzsche még azt is hozzátette: mi öltük meg az Istent!
Jézus meghalt, de nem mi öltük meg, mert Jézus nem áldozat! Jézus önként adta oda magát értünk, hogy kinyilatkoztassa az irántunk való szeretetét!
A keresztény világ mindenképpen végnapjait éli itt Európában. A kérdés az, hogy ebben a világban milyen lehetőségeink vannak még? Hiszen már nem imádkozunk, templomba nem járunk! Az imádság elfogyott az emberek ajkáról! Az imádság az egyetlen kapocs, ami Istenhez köt bennünket!
Úgy gondoljuk: nincs rá szükségünk! Már nem is tudjuk az imádságokat, énekeket! Kiürültek a templomok, mert úgy gondoljuk, hogy nincs szükségünk azokra a közösségekre, amelyek az isteni értékekből táplálkoznak, amely közösségeket ezek az isteni értékek hordozzák! Közben siránkozunk, jajongunk, mert embertelen a világunk!
Fájdalmas! Ezek a liberális gondolkodók, Istent az életből, a világból kizáró világnézetet vallók saját maguk áldozatai lesznek, mert ha valami történik, akkor az annak a sok százmillió ember műve lesz, akik elfoglalják Európát, akik arra az erőre, Istenre hivatkoznak, csak Allahnak mondják. Ők imádkoznak naponta ötször. Nekünk erre nincs időnk. Ők naponta mennek a mecsetekbe, ahol a közösségi életüket élik. Ezek, ha megszállják egész Európát, akkor jaj az istenteleneknek, nekünk is! Mi legalább a hitünkért szenvedhetünk! Mi is megérdemeljük, mert sikerült bennünket letéríteni az útról!
Civilgondolkodás
Engedtünk a hitetlenek csábításának, a hitetlenek szabadgondolkodásának, amit mi civilgondolkodásnak mondunk. Ezzel is megleptek bennünket! Ma minden arról szól: a civilek! Kik a civilek? A civilek azok, akik azt hirdetik, hogy a vallás magánügy. Tessék körülnézni és rájövünk arra, hogy ennek ugyancsak milyen következményei vannak!
Az Úr asztalánál mindenkinek helye van
Ma ünnepelnünk kell, de üres székekkel nem lehet ünnepelni! Az ünnep arról szól, - ahogy mondottam – hogy minden hívő embernek az Úr asztala körül kell a helyén lenni! Az Úr asztala körül mindenkinek helye van, mindenek előtt azoknak, akik az Isten szeretetéből akarnak élni, de másoknak is! Éppen ez a szeretet globalizációja: másoknak is!
Ezt csak a kereszténység hirdeti, mert mi toleránsak, humánusak vagyunk! Ez kereszténységünk alapeszméje, alapgondolata!
Rácsodálkozunk erre a titokra és megköszönjük Jézus Krisztusnak az életáldozatát! Megköszönjük Jézusnak az élet kenyerét, ami a lelkünket táplálja! Többet kellene imádkozni! Együtt kellene ünnepelni! Tessék körülnézni: a szigeten ünnepelnek, az utcákon ezrek, tízezrek futnak, különböző összejövetelek lehetnek. Közben a lelkünk már régen nem ér össze! A pogány bölcs figyelmeztet: Imádkozni kell azért, hogy az ép testben ép legyen a lélek! Azért imádkozni kell, hogy a lelkünk meggyógyuljon, a lelkünk ép legyen!
A Szent Kenyér, ez a Titokzatos Kenyér táplálja lelkünket! Örülök, hogy néhányan itt vagyunk és rácsodálkozhatunk erre a Titokra!
Ma már az emberek azt sem nagyon kérik, hogy valamilyen szándékra ajánljuk fel a szentmisét. Miért is? Kiment a divatból, világos! Én ma ezt a szentmisét – ahogy mondottam – a magyar kereszténységünkért ajánlom fel!
Újuljunk meg!
+ A M E N +